Ez a cikk azt a köztudatban lévő, jógával kapcsolatos öt fő félreértést hivatott tisztázni, mellyel gyakran találkozhatsz, és nagy mértékben hozzájárul a jóga téves megítéléséhez.

Első félreértés: A jóga egy indiai mozgásrendszer, mi több, a jóga egy sportág.

Helyesbítés: A jóga egy indiai bölcseleti rendszer, nem torna, nem sport.

A jóga a hat klasszikus indiai bölcseleti rendszer egyike. Számos irányzata van, és némelyikben egyáltalán nincs semmiféle mozgás, míg mások nagy hangsúlyt fektetnek rá. A jóga gazdag eszköztárral rendelkezik, hogy a célját elérje, és az adott irányzat jellegzetessége, hogy tartalmaz-e ászanákat, vagyis testtartásokat.

Az ászanák célja sem az, hogy jól megtornáztassanak, hanem annak elérése, hogy a tudati kettősségek (levertség - nyugtalanság, öröm - bánat) ne zavarják meg a tudat nyugalmát. Az ászanáknak persze vannak egyéb kedvező mellékhatásai:

a betegségek megszűnnek,

a sérülések meggyógyulnak, legalábbis enyhülnek,

erős, hajlékony, szép és egyensúlyban lévő test,

életerővel töltik fel a finomtestedet.

Második félreértés: A jógához hajlékonynak kell lenni.

Helyesbítés: A jóga gyakorlása során a hajlékonyság kifejleszthető, így merev izomzatú, ízületű embereknek kimondottan ajánlott.

Nem az a jógi, aki a nyakába teszi a lábát, pusztán azért, mert hajlékony. A hajlékonyság nem előfeltétele, hanem következménye a jógának. Egy zárt, görcsös, merev testben nehezebben kering az életerő, míg a nyitott, laza és hajlékony testben könnyebben áramlik. Létezik túlzott hajlékonyság, mikor a test nélkülözi a szilárdságot a hajlékonyság mellé, az ilyen ízületek könnyen kificamodnak. A jógával egy olyan test építhető föl mely egyszerre erős, szilárd és hajlékony.

Harmadik félreértés: A jóga célja az egészségmegőrzés, illetve az öngyógyítás.

Helyesbítés: A jóga célja a Szellem megkülönböztetése és elkülönítése mindattól, ami nem az, illetve az egyéni Szellem és az egyetemes Szellem egyesítése.

Az egészség az ember természetes állapota, mely a jóga gyakorlása által magától helyreáll. A betegség a tudatot eltérítő kilenc akadály közül az első, melyet azért kell megszüntetni, hogy a jógi sikeresen elérje a jóga célját!

Egy betegség elvonja a figyelmet, és azok a finom erők, melyek a megismerést lehetővé teszik, a beteg testrészbe, szervbe áramlanak először. A betegség csökkenti az ember rezgésszintjét, és bizonyára Te is tudod, alacsony rezgésszinttel nem tudunk a magasabb rezgésszintű szellemi tartományokat megismerni.

A jóga az egészséges emberé! A tulajdonképpeni jóga igazából az egészség visszaszerzése után következik.

Úgy vélem, a fő ok, hogy a harmadik félreértés elterjedt, a kommunista rendszer jógaellenes szemlélete volt. Abban az időben a jógát csak az egészségmegőrző torna álcája alatt lehetett gyakorolni, és így ivódott be a köztudatba.

A másik ok pedig az, hogy ma mindenki beteg, és a betegség okozta szenvedés kényszeríti rá az illetőt a jóga gyakorlására, ezért ez az egyik fő indítéka, hogy miért kezd valaki jógázni.

Negyedik félreértés: Létezik testi jóga szellemi jóga.

Helyesbítés: Csak egyetlen jóga létezik, nem léteznek csak testi vagy csak szellemi irányzatai.

A jóga anatómiai-fiziológiai-energetikai-érzelmi-tudati-szellemi út. Amilyen testtel csak rendelkezik az ember, azzal a jóga mind foglalkozik, mind fejleszti. (Ha a hitrendszeredben az emberre vonatkozó más felosztást használsz, helyettesítsd be azt!)

Hogyan is tudnánk tökéletesíteni magunkat, ha valamelyik részünkkel nem foglalkozunk?! Sokszor - tévesen - a hatha jógát nevezik csak testi jógának, és le is nézik ezért. Azonban ha egy hiteles írást, a hatha jóga pradípikát föllapozod, többé nem lesz kérdéses, hogy a hatha jóga tartalmazza a szellemi részt (összpontosítás, elmélyülés stb.) is.

Ötödik félreértés: A jóga során a földön kell feküdni, hemperegni, lazítani, lassú mozdulatok jellemzik.

Helyesbítés: A jóga ászanái tartalmaznak mind könnyű, mind rendkívül nehéz elemeket, csakúgy, mint ahogy a lassú és gyors, dinamikus ászanagyakorlás is jellemző, az adott irányzattól függ.

Forrás: www.szurja.hu

Megosztás