Vezéreszméje, hogy a hasonló a hasonlót vonzza. Működését gyakran tapasztaljuk, alapelvét mégis több tudományos tény cáfolja, ezért a tudósok közül sokan kritizálják.

Több megfogalmazás született már a vonzás törvényéről. A 19–20. század fordulóján olyan elképzelés élt róla, hogy fizikai hatást gyakorol az anyag alakulására. A gondolatoknak erejük van, rezgéseket bocsátanak ki. Bizonyított tény, hogy az agyhullámok valóban léteznek, és elektromos jeleket sugároznak. Életünket, sorsunk alakulását gondolataink irányítják. Ha egy gondolatot tartósan és érzelemmel áthatva, tudatos vagy tudatalatti formában megtartunk elménkben, megvalósuláshoz vezet.

Ha valaki elsősorban pozitív dolgokra összpontosít, és gondolataihoz jó érzéseket társít, akkor az életében azok manifesztálódnak, míg fordított esetben ennek ellenkezője következik be. Ez az elv rokonságban van a karma törvényével.

A vonzás törvényét az orvostudományban is alkalmazzák. Bernie Siegel 1990-ben megjelent könyvében leírja, hogy a betegség összefügg a beteg képzeletével. A gyógyulás legfontosabb feltétele, hogy a beteg egészségesnek érezze magát.

A vonzástörvény eszméjének valamilyen változatát minden vallás és világnézet ismeri és hiszi. A világtörténelem nagy alakjai, Jézus, Buddha, Mohammed, Beethoven, Einstein, Newton és még sok más sikeres ember alkalmazza a „titok” elvét. A Titok című filmben egy sereg példa és idézet elhangzik erről.

Kapcsolódó weboldal: www.titokfilm.hu

A Titok című világsikerű film előzetese

Megosztás

Kérdezd az emberi természet szakértőit önismereti rovatunkban!

Játssz nyereményjátékunkon, és nyerj 2 főre szóló, 3 napos belföldi wellness üdülést!