Category Archives: Környezet és természet

  • Hogyan készül a csillagszóró?

    A nitrát alapú csillagszóró kémiai összetétele: bárium-nitrát 54%, alumínium 10%, vas 30%, resinox 6%. A csillagszórók kevésbé ismert fajtái a perklorát alapúak, amelyek kálium-perklorátot tartalmaznak. Ezekből az anyagokból masszát készítenek, és mártással felviszik őket egy fémszálra ...
  • Hogyan keletkezik a hullócsillag?

    A Nap körül több milliónyi parányi testecske, úgynevezett meteor kering. Ezek általában nem nagyobbak a homokszemnél. Ha egy meteor belép a Föld légkörébe, akkor a súrlódástól felhevül és elgőzölög, amitől a levegő felizzik. Ez okozza a hullócsillag-jelenséget. A légkörbe naponta 40 millió ...
  • Hogyan gyűjtsük a textilt?

    Mivel a természetes alapú textil viszonylag „hamar” lebomlik, szinte alig szennyezi a környezetet. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mai textilek jóval gyakrabban tartalmaznak mesterséges anyagokat is, mint néhány évtizeddel korábban készült társaik. A textil ...
  • Hogyan gyűjtsük a fémet?

    A települési hulladék 2-3 tömegszázalékát alkotják a fémek: az italos aludobozok, a konzerves dobozok (vas, alumínium), csomagolófóliák, kupakok, elemek, akkumulátorok, lábosok, háztartási felszerelések stb. A fémhulladékok a legkevésbé érzékenyek a szennyeződésekre, ugyanakkor ezek ...
  • Hogyan gyűjtsük a műanyagot?

    Sajnos a leggyakrabban műanyag felhasználásával készülnek a termékek, legalábbis a csomagolás műanyagból készül. Ennél az anyagnál az egyik legfontosabb az újrahasznosítás, hiszen a termék lebomlására hiába várnánk. Az üres ásványvizes, üdítős PET palackokat, a kiöblített háztartási flakonokat ...
  • Hogyan gyűjtsük az üveget?

    Ma a települési hulladék megközelítőleg 3 %-a üveghulladék. Ennek egyik oka, hogy jelentősen átalakult a csomagolóanyag-ipar, az „eldobható” műanyag palack kiszorította az üvegvisszaváltó rendszert. (Így ma már például szinte egyáltalán nem kapunk üveges üdítőt…) A két üvegtípust színek szerint ...
  • Hogyan gyűjtsük a papírt?

    Ha a hulladékpapír nem szennyezett (zsíros), vagy fóliázott, a papírt egy gyűjtőbe teszik, majd anyaguk szerint szétválogatják. A papírtermékek készítéséhez a papírhulladékot pépesítik, majd félkész terméket állítanak elő. A késztermékeket már ebből készítik. Az újra felhasználással rengeteg ...
  • Hogy kerül a zúgás a kagylóhéjba?

    A tenger morajlását hazavihetjük egy kagylóhéjban. De hogy kerül a zúgás a kagylóhéjba? A kagyló minden zajt és hanghullámot, különösen a vér zúgását, rezonanciává alakítja át. Belsejében a levegőből rezgés lesz, és felerősödik. Ennek eredménye a tengerzúgáshoz hasonló hang. Ez leginkább minden ...
  • Hogy hangzik az erdő fohásza?

    Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok ...
  • Miért meleg a kötött holmi?

    Azért, mert sok benne a levegő, márpedig az igen jó hőszigetelő. A fonalak lágy szerkezete, laza kapcsolódása okozza, hogy a kötött holmi puha, és ez teszi lehetővé, hogy a fonalak között sok levegő legyen. Fokozni lehet ezt a hatást az úgynevezett terjedelmesített műanyag fonalakkal. Ezeket a ...
  • Hány éves korától ülhet a gyermek repülőre?

    A gyermekkor – mint tudjuk – nagyobb rizikótényezőt jelent az utazás során. Ezt a nagyobb rizikót a gyermek megfelelő, utazás előtti felkészítésével és a szülőknek (kísérőknek) adott részletes tanácsokkal lehet csökkenteni. A gyermekek nagyobb utazási rizikóját főleg az alábbi tényezők ...
  • Ha sáros a ruha, miért kell várni a keféléssel, míg megszárad?

    A ruhaszövet szálainak keresztezésénél apró, szemmel nem látható lyukacskák vannak. Ha a sarat nedvesen keféljük, a kefe szőrével beletömködjük a sarat ezekbe a lyukakba. De bemegy a szövet fonalainak szálacskái közé is, úgyhogy később már nagyon nehéz eltávolítani. A sár különben csak a ...
  • Milyen idő van a sivatagban télen?

    A legtöbb sivatagra a meleg vagy forró nyári hónapok jellemzők, 20 Celsius-fok fölötti átlaghőmérséklettel, és a legforróbb sivatagokban a néha 50 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékleti maximummal. A téli hónapokban rendkívül változóak a sivatagi hőértékek, ami elsősorban az adott sivatag ...
  • Az elasztán kőolajból készül?!

    Igen! Az elasztánnak a kőolaj az alapanyaga. Az elasztán fonalat rugalmas nyúlása miatt olyan ruhadarabok készítésére használják, amelyeknek szorosan illeszkedniük kell a testhez, mint például a zokni, a harisnyanadrág, a fehérnemű, a fürdőruha. A poliésztert is kőolajból állítják elő. Miből ...
  • Mi az “április” szó eredete?

    Az április szó a latin aprire (= megnyitni) szóból származik. Onnan ered, hogy az ókori Rómában a konzulok április 1-jén nyitották meg hivatalosan az esztendőt. Április hónap az ünnepek kezdetét is jelentette. Vénusz, a szerelem istennőjének hónapja, az ő jelzőjeként emlegették az aprilis szót, ...
  • Mi a Naprendszer?

    A Naprendszer a Napból, valamint a tömegvonzás által hozzákötött számtalan testből (bolygók, azok holdjai, kisbolygók, üstökösök, meteorok) és egyéb anyagból (bolygóközi gázból és porból) áll. Az általános nézet szerint 4,6 éve sűrűsödött össze abból a gázok és por által alkotott, forgó ...
  • Milyen gyakran szellőztessünk?

    Ez attól is függ, hányan tartózkodnak egy helyiségben. Ha csak egy valaki, akkor háromszor, de inkább ötször kell szellőztetnünk naponta. A szellőztetés időtartama a helyiség nagyságától függ. Általában öt-tíz perc alatt kicserélődik a levegő.
  • Miért kék az ég?

    A légtömeg, amely fölöttünk van, több mint 300 km magas. Ez az atmoszféra. Az atmoszféra nélkül az ég fekete lenne, amilyennek az űrhajósok látják a világűrből. Az eget a napsugarak és a levegő gázmolekulái által okozott fényjelenségek színezik kékre. A gázmolekulákra vetődő fény visszaverődik, ...
  • Hogyan keletkezik a szivárvány?

    Szivárványt olyankor látunk, amikor esik az eső és süt a nap. A fehér napsugarak megtörnek az esőcseppeken, és a szivárvány színeire bomlanak szét. A fény játékából jön létre a piros, narancssárga, citromsárga, zöld és lila szín.
  • Miből áll a por?

    Por mindenütt van. Olyan apró és könnyű, hogy lebeg a levegőben. Ha besüt a nap az ablakon, a lebegő por jól látható. Sokféle összetevője van, például földszemcsék, elhalt emberi hámsejtek, hajszálak, körömdarabkák, virágpor, textilszálak, ételmaradékok, elpusztult rovarok testrészei, ürüléke. ...
  • Hol a legjobb az élet a világon?

    Minden ember máshol szeret élni: van, aki a hegységeket szereti, más a lapos alföldet, van, aki a városi nyüzsgést, megint más a falu csendjét. Balázs Dénes földrajztudós utazó bejárta a világot, könyveiben szépítgetés nélkül mutat be mindent. A legtöbb országban küzdelmes az emberek élete, ...
  • Miért érzünk esőszagot?

    Esőszagot akkor érzünk, amikor az út menti száraz talajra eső esik. A szagot a talajban élő actinomicetes baktériumok okozzák. Ezek a mikrobák a legtöbb antibiotikum kiindulási anyagai. Száraz időszakban termelődő spórái a nedvességgel érintkezve szabadulnak ki.
  • Mi a kirándulók tízparancsolata?

    1. A természet veszélyeitől ne rettegjen! Ismerje meg azokat. Védekezzen ellenük és biztonságban dolgozhat, vagy töltheti szabadidejét a természetben. 2. Kiránduló szezon előtt adassa be magának és gyermekének a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltást. 3. ...
  • Milyen edények nem károsak az egészségre?

    A fehér porcelánból készült étkészlet nem jelent veszélyt. Ha inkább a színes edényeket kedveljük, nézzük meg, hogy a festékanyag fölött van-e mázbevonat, mert az megakadályozza, hogy a nemesfém kioldódjon a festékből. A sárga, a narancssárga, a sárgászöld és a piros edények festékanyaga ólmot ...
  • Mit jelent a “Balaton” szó?

    A szláv blato szóból származik, jelentése: mocsár, láp, sár. Latinul Lacus Pelso, ami sekély tavat jelent, németül Plattensee, vagyis lapos tó. Horvátul, szerbül, szlovénül Blatno jezero, a szlovák nyelvben Blatenské jazero. Oroszul a mocsár boloto.
  • Miből van a hintőpor?

    A hintőpor előállításakor legfontosabb alkotóelemét, a magnézium-szilikátot (más néven talkumot) finomra őrölik. Sokak szerint a hintőpor veszélyes anyag, mert apró szemcséi sokáig lebegnek a levegőben, és belélegezve a tüdő legtávolabbi zugaiba is eljuthatnak, és tüdőgyulladást vagy egyéb ...
  • Mi a terméskő?

    A terméskő neve félrevezető lehet, ugyanis durva felületű, göcsörtös, megmunkálatlan, nyers kőről van szó. Igazából mészkő, amit a bányában lerobbantottak. Ha termésköveket egymáshoz illesztenek és cementtel összetapasztanak, az igazi sziklafalra emlékeztetnek.
  • Miért piros az ég alja napnyugtakor?

    Ugyanazért, amiért ködös, füstös, hideg téli napokon vörösnek látjuk fölöttünk a napkorongot. Mindenki tudja, hogy a piros szín látszik a legmesszebbről, ezért is piros a tilos jelzés, ezért piros az autó stoplámpája, ezért használnak a vasutasok is piros jelzőzászlót. Ennek az az oka, hogy míg ...
  • Miért szivárványszínű a szappanbuborék?

    A szappanbuborék nem más, mint egy vékony filmréteg, amelyben csapdába esett a levegő. Felszínének szivárványos színét a réteg által visszavert fény adja. A buborék színárnyalata a szappanréteg vastagságától függ, hozzáadott festékanyag nem befolyásolja.