Egészség egyszerűen! Baba-mama, táplálkozás, betegségek értehőten

Milyen hatása van a füstölőnek?

Az illatok befolyásolják életterünk légkörét, személyiségünk rezdüléseit, hatással vannak kisugárzásunkra, külső és belső létünkre. Éppen ezért fontos, hogy helyesen válasszuk meg az illatokat, amiket használunk, hogy minél hatékonyabban tudjuk orvosolni lelkünk problémás területeit.

Szerelmi vágy felkeltésére használhatjuk például ősi afrodiziákumként az alábbi füstölők valamelyikét: erdeifenyő, fahéj, ilang-ilang, jázmin, levendula, magnólia, pézsma, rózsa vagy vanília.

Betegség elűzésére, illetve megelőzésére is gyújthatunk füstölőt, de lehetőleg akkor, amikor épp nincs a szobában a beteg, vagy biztosak lehetünk benne, hogy nem zavarja a füst. (Érdekesség, hogy vannak már füstmentes japán füstölők is.) Persze a szellőztetést nem helyettesíti az illatos rúd, de mindenképp javít a betegszoba nyomasztó kisugárzásán többek között az eukaliptusz, a fahéj, a levendula, az ilang-ilang, a mandula és a rózsa.

A meditációhoz szükséges békés légkör megteremtésére kifejezetten alkalmas a szantálfa, a mirha, a magnólia, a jázmin, a lótusz és az akác.

Tanuláshoz, szellemi munkához serkentő, koncentrációt segítő füstölőnek ajánlható: benzoé, fahéj, mandula, ilang-ilang, orchidea és pálmarózsa.

Vállalkozásunk sikerre viteléhez segítséget nyújthat, ha csütörtökön, növekvő hold idején a következő, akaraterőt, önbizalmat stimuláló füstölőfajták valamelyikét használjuk: aloé, benzoé, bergamott, fahéj, ilang-ilang, jázmin, kamilla, mandula vagy szantálfa.

Sokszor nem is választunk tudatosan, hanem azt gyújtjuk meg, amihez épp kedvünk van, de ez sem véletlen, hiszen a tudatalattink pontosan tudja, mire van szükségünk. Nekünk csak hallgatni kell a megérzésünkre.

Ezzel a rendkívül egyszerű, ám mégis mágikus erővel rendelkező kis pálcikával nagyon könnyen megváltoztathatjuk közérzetünket, hangulatunkat s ezáltal életünket is.

A keleti emberek már évezredekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a különféle illatok befolyásolhatják közérzetüket, szellemi és fizikai állapotukat. Nekik köszönhetjük a ma már egyre elterjedtebb, jótékony hatású füstölőszereket és a hozzájuk kapcsolódó füstölőkultúrát. Megfigyeléseiket azóta a modern tudomány is megerősítette, ezeken alapul az ún. Aromaterápia is. A füstölőgyújtás kezdetben az isteneknek szánt áldozat bemutatására szolgált, ezért hoznak – a Biblia tanúsága szerint – a napkeleti bölcsek tömjént és mirhát értékes ajándékként Jézusnak születése alkalmából. A füstölőket a keleti vallásokban szertartásoknál, démonok elriasztására, meditációs állapot előidézésére, temetéseknél használták. Nero az ókori világ egy évi termelésének megfelelő mennyiségű arab füstölőt rendelt elhunyt felesége, Poppea halotti szertartásához.

A legkorábbi füstölők a Dél-Arábiában és Szomáliában honos Boswellia sacra nevű cserje gyantájából készültek, s az arab kereskedők terjesztették el Ázsia szerte használatukat. Hamarosan a buddhista vallásnak is nélkülözhetetlen kellékévé váltak olyannyira, hogy a buddhista templomokat „a füstölés házának”; a szerzeteseket pedig „illatos királyok”-nak nevezték el. A buddhista vallással terjedt el alkalmazásuk Nepálban, Tibetben, Mongóliában, Kínában, Srí Lankán, Burmában, Koreában, Japánban. Kínában az első dokumentum, amely említi őket, a 11. századból származik. A füstölők elterjedése magával hozta az alapanyag készítés, a szükséges növények termesztésének meghonosítását is, valamint új, leleményes felhasználási módozatait. A 8. századtól kezdve ismerünk füstölőpecséteket. Egy fémtégely aljára szent jelképeket véstek, majd füstölőporral töltötték meg, s az elégett por a véseteken áthullva kirajzolta azokat.

Kínában a Tang-dinasztia idején (i.sz. 618-707) már léteztek füstölőórák. A füstölő egyenletes égése tette lehetővé ezt a fajta felhasználását. Időegységük az 1 k’o (14 perc és 24 mp) volt.

A 16. században alkalmazott mechanikus órákat a füstölő-időegységek alapján kezdték készíteni. A japán gésák még a 20. század elején is füstölőórával mérték a vendégeikkel töltött időt. Ébresztőóraként is használták: az égés útjába vékony fonalra függesztett fémgolyócskákat aggattak, amelyek a megfelelő időpontban hangos zörejjel egy fém tálba hullottak. Ma Dél-India a füstölőgyártás egyik központja, ahol rengeteg ében-, teak- és szantálfa nő. Ezeket felhasználják a füstölők előállításához, akárcsak az aloét és a kámforfát, a szerecsendió levelet, a pézsmát, sáfrányt, mirhát és más fűszereket. Többnyire nők foglalkoznak készítésével, bambuszpálcákat sodornak a füstölőpasztába, amelynek receptjeit féltékenyen őrzik a „füstölő-dinasztiák”. Egy gyakorlott munkásnő napi tízezer darabot is képes termelni. Kínában, ahol talán a legnagyobb a füstölő fogyasztás, a természetfeletti erőkkel való érintkezés eszközének tekintik nemcsak a buddhisták, de a taoisták és a konfuciánusok is. Az égő füstölőpálcákkal való gesztikuláció jelenti a kapcsolatteremtést, a füstjük jelzi az isteneknek, hogy a felajánlott étel a számukra készült. Japánban a tömjénszertartás, melyhez ugyancsak füstölőpálcákat használnak, a 7. században a császár udvarban született meg. Hasonlít a teaceremóniához, a művészet egy fajtája: áldozat Buddhának és az isteneknek, az ősök lelkének, de ünnepélyes hangulatkeltés és játék is.

Korunkban a füstölő egyre jobban terjed Európában is. Nemcsak varázslatos illatuk, de egészségvédő, nyugtató hatásuk miatt is. A füstölő „alternatív dezodor”. Tiszta virágolajokból, gyógyfüvekből és fűszerekből állítják elő.

Légfrissítő, rendszeres használata megszünteti a függönyökbe, textíliákba beivódott dohányszagot. Elriasztja a szúnyogokat, legyeket és molyokat. A nyálkahártyát ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, baktérium- és vírusölő, gyulladáscsökkentő és enyhe fertőtlenítő hatása van. Csillapítja a fájdalmakat és a hőségérzetet. Megfelelő állapotot teremt bármilyen fizikai vagy szellem tevékenységhez, fokozza biztonságérzetünket, segíti a koncentrációs képességet. Bizonyos illatok serkentik a szerelmi vágyat. Az illatok az emlékek legjobb felidézői, segítségével újra élhetjük régebbi úti emlékeinket.

„Lótusz, téged magam hoztalak Kairóból,

s ahogy beiszom lelkedet,

megint ott járok az arab sikátorokban…

Utazunk: te, Mosusz, te Szibéria,

Szantál, te Sába királynője vagy…”

– írta Szabó Lőrinc Varázsló illatok c. versében.

A füstölőpálcika meggyújtása: Égő gyufát tartunk a pálcika végéhez, amíg felizzik, majd fújjuk el a lángját és állítsuk tartóba.

Füstölőtartó: Legegyszerűbb változata, amikor egy magasfalú tálkába száraz, szitált homokot öntünk és beleszúrjuk a meggyújtott füstölőpálcikát. A leeső hamu a tál homokba hull. Kaphatók állat alakú, fapapucs, (gondola, síléc formájú) fából, féldrágakőből gazdagon díszített vagy egyszerűbb faragott darabok is.

A „Két híres márka”-ként emlegetett kínai füstölők a legjobb minőségűek Kelet-Ázsiában.

Xiangzang: Elmaradhatatlan tartozéka a kínai újévi ünnepeknek és a buddhista tömjénáldozatnak. Ünnepi alkalmakra ajánlható.

Dunhuang: A híres buddhista barlangtemplomokról kapta a nevét, a gyógyító Buddhára utalva. Megfázásos, járványos időszakban ajánlható.

Különböző formájú és nagyságú füstölőket ismerünk, a 10 cm körüli pálcikáktól kezdve az 5 méter magas, fatörzs nagyságúakig. Vannak rúd és spirál alakúak, körkörösek, díszesek és egyszerűek, tarkák és egyszínűek, mártottak, csavartak, sodrottak, pálcások és pálca nélküliek.

Forrás: Meske portálja

Akár ez is tetszhet

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.