Anatómia és elhelyezkedés
A petefészek (ovarium) páros, mandula nagyságú szerv, amely a kismedencében, a méh mindkét oldalán helyezkedik el. Átlagosan 3–5 cm hosszú, 1,5–3 cm széles és 1–2 cm vastag. Külső felszínét seróza borítja, belső állományát kéreg (cortex) és velő (medulla) réteg alkotja. A kéregrétegben találhatók a tüszők, amelyekben az oociták (petesejtek) érnek.
Petefészek fejlődése és tüszőérérés
– Már magzati korban körülbelül 6–7 millió primer tüsző alakul ki, születéskor ez a szám kb. 1–2 millióra csökken.
– Serdülőkortól kezdődően minden menstruációs ciklusban kb. 10–20 tüsző kezd növekedésnek indulni, de közülük általában csak 1–2 éri el a graaf-tüsző stádiumot.
– Élete során egy átlagos nő körülbelül 400–500 petesejtet ovulál, miközben a fennmaradó tüszők sorvadnak (atrézia).
Hormontermelés és menstruációs ciklus
A petefészkek két fő hormont termelnek:
• Ösztrogén: A tüszők érési fázisában fokozottan termelődik, felelős a méhnyálkahártya megvastagodásáért és a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért.
• Progeszteron: Az ovulációt követően a tüszőből kialakuló sárgatest (corpus luteum) termeli, amely támogatja a megtermékenyített petesejt beágyazódását.
A menstruációs ciklus három fő szakasza:
1. Follikuláris fázis (1–14. nap): tüszőérlelés, ösztrogénfokozódás
2. Ovuláció (kb. 14. nap): LH-csúcs hatására a petesejt kilökődése
3. Lutealis fázis (15–28. nap): progeszteron-dominancia, beágyazódási ablak
Funkciók a női szervezetben
– Reprodukció: A petesejt termelése és ovuláció biztosítja a fogamzóképességet.
– Hormonális szabályozás: Ösztrogén és progeszteron révén befolyásolják a csontok, érrendszer, bőr és idegrendszer működését.
– Pszichoszociális hatások: Hormonváltozások hatnak a hangulatra, libidóra és általános közérzetre.
Gyakori betegségek és problémák
• PCOS (policisztás ovárium szindróma): Hormonzavar, melynek jellemzője a szabálytalan menstruáció, túlsúly és inzulinrezisztencia.
• Petefészekciszták: Follikuláris, corpus luteum vagy dermoid típusúak lehetnek; legtöbbjük jóindulatú, de nagy méret esetén panaszt okozhat.
• Endometriózis: A méhnyálkahártyához hasonló szövet petefészekben való megtelepedése, amely fájdalmas menstruációt és termékenységi problémákat okozhat.
• Petefészekrák: Kezdetben tünetmentes lehet; figyelmeztető jelek a hasfájás, puffadás, gyakori vizelési inger. Időben felfedezve hatékonyan kezelhető.
A petefészkek élettartama és menopauza
A petefészkek működése a menopauzáig aktív. A menopauza átlagosan 45–55 éves korban következik be, ekkor a petefészkek sejtjei kimerülnek, hormontermelésük lecsökken.
• Perimenopauza: Évtizedes átmeneti időszak, amikor a ciklusok rendszertelenné válnak és a hormonszintek ingadoznak.
• Menopauza utáni állapot: Az ösztrogénhiány hatására fokozódik a csontritkulás és a kardiovaszkuláris kockázat. Gyógyszeres vagy életmódbeli beavatkozások segíthetnek a tünetek enyhítésében.
Összefoglalva, a petefészkek nem csupán a petesejtek érlelésének helyszínei, hanem komplex hormonális központok is. Bemutattuk anatómiájukat, a tüszőfejlődés menetét, a menstruációs ciklust, valamint leggyakoribb betegségeiket és az élettani változásokat a menopauza körül. Így teljes képet kapunk arról, hogyan működnek ezek a kulcsfontosságú szervek és miért elengedhetetlen szerepük a női egészség megőrzésében.
