A tengervíz sótartalma és eredete
A Föld óceánjai évszázmilliók óta viselik az élet egyik legfontosabb alapanyagát, a sót. Egy liter tengervíz **átlagosan három evőkanálnyi (kb. 90–100 gramm)** oldott sót tartalmaz. Ez az érték nagyjából **250 millió éve** változatlan, ami arra utal, hogy a tengerek sótartalma dinamikus egyensúlyban van. A só – főként nátrium- és kloridionok formájában – már az ősóceán kialakulásakor jelen volt, amikor a Föld kéregszilárdulása után a korai légkörből és a kőzetekből kioldódó gázok és gőzök kondenzálódásával létrejött a vízburok.
A só folyamatos bevitele az óceánba
A tengerek sótartalmát elsősorban a szárazföldi folyamatok táplálják:
- Folyók és patakok: A csapadékvíz a sziklákról és talajrétegekről oldja ki az ásványi sókat, majd ezek a vizek a tengerekbe ömlenek.
- Földkéreg mozgásai és vulkanizmus: A tengerfenéken feltörő lávák és gázok extra ionokat juttatnak az óceánba.
- Felszín alatti vizek: A mélyben keringő vízrétegek a különféle ásványi anyagokban gazdag rétegeken haladva szintén sót szállítanak a tengerek felé.
Ezek a folyamatok folyamatosan adagolják a sót, így ha a kimosódás hatékonysága változik (például éghajlatváltozás hatására), a sóbevitel mértéke is módosul.
A só kiválása és a sótartalom ingadozása
A tengerek sótartalmát nemcsak a bevitel, hanem a kiválás is formálja:
- Üledékképződés: Az óceánfenéken lerakódó homok, iszap és mésziszap pórusvizei koncentrálódnak, és a túloldott sók kiválnak. Ez a folyamat hosszú távon tisztítja a vizet, de a só a tengerben marad.
- Párolgás: Meleg, száraz területeken a part menti vizet a napsugárzás gyorsabban párologtatja el, így a sókoncentráció helyben nő.
- Szél és hullámverés: A tengerparti habokból a sószegény víz visszafolyik, a sók viszont a parton kiválnak, ami hosszú idő alatt sólepedék kialakulásához vezethet.
Ezek a mechanizmusok kiegyenlítik a bevitt só mennyiségét, ezért maradhat stabil a tengerek átlagos sótartalma.
A Föld sókészlete és gyakorlati jelentősége
A világ óceánjaiban összesen mintegy **50 billió (5×10^13) tonna** oldott só található. Ha ezt a hatalmas mennyiséget a szárazföldön egyenletesen eloszlatnánk, körülbelül **150 méter** vastag sóréteget kapnánk. A só nemcsak ízfokozó szerepe miatt értékes: ipari nyersanyag, de nélkülözhetetlen az élő szervezetek – köztük az emberi – megfelelő folyadék- és ionháztartásának fenntartásához is.
A cikk során áttekintettük, hogyan jutnak a sóionok a tengervízbe, melyek a fő bevitel- és kiválási mechanizmusok, valamint hogyan maradhat hosszú távon egyensúlyban az óceánok sótartalma. Visszatekintve láthatjuk, hogy a só körforgása – a kopástól és vulkanizmustól az üledékképződésig – mind a Föld geológiai folyamataihoz, mind az éghajlati viszonyokhoz szorosan kapcsolódik. Megtudhattuk azt is, hogy az óceánok hatalmas sótartalma milyen jelentőséggel bír bolygónk élővilága és ipara számára.
