Sivatagok nyári hőmérsékletei
A világ legtöbb meleg és forró sivatagát a nyári hónapok magas átlaghőmérséklete jellemzi: általában 20 °C fölötti napi középértékekkel, de a legforróbb területeken akár a 50 °C-ot is meghaladó csúcsok előfordulnak. Ilyen szélsőséges értékeket mértek például az észak-afrikai Száhel-övezet déli határán, illetve az Arab-félszigeten. A kaliforniai Halál-völgyben 2021 júliusában hivatalosan is 56,7 °C-ot regisztráltak, amely az egyik legmagasabb, hitelesített légköri hőmérséklet a Földön.
Télen a sivatagok változékonysága
A sivatagok téli hőmérsékletei drasztikusan eltérnek egymástól, főként földrajzi adottságaiktól függően:
• Subtrópusi, magas légnyomású övezetekben (például a Szahara és az Arab-sivatag) a telek hagyományosan enyhék. Az Arab-sivatagban a leghidegebb hónap átlaga gyakran még 20 °C fölött marad.
• Kontinentális, nagy kiterjedésű és/vagy magaslatokkal tarkított sivatagokban (pl. a Közép-Szahara magasabb fennsíkjai, a Góbi és a patagóniai sivatagok) viszont az átlaghőmérséklet mínusz értékekbe süllyedhet. A Góbi-sivatagban a téli átlag akár –20 °C alá is esik, ami a tengerszint feletti magasság és a szárazföld közelsége miatt alakul ki.
Napi hőingadozás okai
Sok sivatagban a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbség extrém mértékű lehet. Ennek főbb oka:
• clear sky (tiszta, felhőtlen) idő: nappal a Nap energiája közvetlenül melegíti a talajt, éjszaka azonban a sugárzás zavartalanul kisugárzik az űrbe;
• vegetáció hiánya: a homok és sziklás talajok gyorsan felmelegszenek, de gyorsan ki is hűlnek, mert nem tárolnak vizet és hőt;
• alacsony páratartalom: a vízpára csökkenti a hőleadást, a sivatagi száraz levegő viszont elősegíti a gyors lehűlést.
A Közép-Szaharában akár 55 °C-ot meghaladó napi ingadozás is előfordult: +52 °C-ról –3,3 °C-ra!
Összefoglalás
A sivatagok extrém hőmérsékleti viszonyait három fő tényező alakítja: nyáron a 20 °C feletti átlagok és az 50–56 °C-os csúcsok, télen pedig a szélsőségesen eltérő, 20 °C feletti enyhe telektől a –20 °C alatti zord hidegekig terjedő skála. Ezen felül a tiszta égbolt és a ritkás növényzet kombinációja naponta akár több tíz fokos hőingadozást eredményez. Végső soron megtanulhattuk, hogy a sivatagok nem csupán forróságról szólnak, hanem a földrajzi elhelyezkedés és a légköri viszonyok erejéről is: a sivatag klímája a szélsőségek otthona.
