Bevezetés
A part menti területeken tapasztalható nappali és éjszakai széljelenségek – a tengeri és a szárazföldi szellő – kialakulása elsősorban a szárazföld és a víz eltérő hőkapacitásával magyarázható. Cikkünkben végigvesszük, miért fúj a szél nappal a tenger felől a partra, éjjel pedig fordítva, és hogyan befolyásolják ezek a légmozgások mindennapjainkat.
A szárazföld és a víz hőkapacitása
- Hőkapacitás: A víz hőkapacitása nagyobb, azaz képes több hőt elnyelni és lassabban leadni, mint a szárazföld.
- Nappali felmelegedés: A nap sugarai a szárazföldet gyorsabban melegítik fel, ezért a part menti területeken a levegő hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint a tenger felett.
- Éjszakai lehűlés: A szárazföld gyorsabban hűl le, míg a víz még hosszabb ideig tárolja a nappal felvett hőt, így a tenger felett magasabb marad a hőmérséklet.
A tengeri szellő kialakulása (nappali parti szél)
Napközben a part menti szárazföld felmelegedésekor a közeli légrétegek hőmérséklete gyorsabban nő, mint a tenger felett. Ennek eredményeként a meleg levegő feláramlik, és helyén alacsonyabb légnyomás keletkezik. A tenger felől érkező, viszonylag hidegebb és sűrűbb levegő áramlik be, kiegyenlítve a nyomáskülönbséget. Ezt nevezzük tengeri szellőnek (sea breeze), mely kellemes hűsítő hatásával nyári napokon a part menti települések kedvelt jelensége.
A szárazföldi szellő kialakulása (éjszakai parti szél)
Éjjel a földfelszín gyorsan leadja a hőt, a levegő lehűl, és sűrűbbé válik. Ezzel szemben a tenger felmelegedésének lassúsága miatt felette még melegebb, könnyebb a levegő, amely ekkor feláramlik. A nyomáskülönbség a szárazföld felé áramló széllel – a szárazföldi szellővel (land breeze) – igyekszik kiegyenlítődni. Gyakran előfordul, hogy az éjszakai szárazföldi szellő kevésbé erős, mint nappali párja, mivel a hőmérséklet-különbség is mérsékeltebb lehet.
Gyakorlati jelentőség és következmények
- Időjárás-előrejelzés: A szélirány és erősség jól jelezheti a napi hőmérsékleti maximumot és a páratartalom változását.
- Strandolás, hajózás: A tengeri szellő nappal felfrissíti a part menti levegőt, míg az éjszakai szárazföldi szellő biztonsági szempontból is fontos lehet kis hajók számára.
- Mezőgazdaság: A hűvösebb levegő beáramlása segíthet a talajhőmérséklet szabályozásában, csökkentheti a növények hőstresszét.
- Városi klíma: A partmenti nagyvárosokban a tengeri szellő mérsékli a városi hősziget-hatást, javítja a levegő minőségét.
Az eltérő hőkapacitás és a napi felmelegedési–lehűlési ciklus eredményeként keletkező nyomáskülönbségek tehát meghatározzák a partok menti légmozgásokat. Ezek a lokális szelek nem csupán meteorológiai kuriózumok, hanem mindennapi életünket is befolyásolják, a kikapcsolódástól a mezőgazdaságon át a városi környezet komfortjáig. Végül azt tanulhattuk meg, hogy a tengeri és szárazföldi szellő jelensége egyszerre varázslatos és tudományosan jól magyarázható – a természet apró áramlásainak megértésével jobban eligazodhatunk környezetünkben.
