Miért szenderül el az éti csiga?
Az éti csiga (Cornu aspersum) túlélési stratégiája során szélsőséges időjárási viszonyokban – fagyos teleken vagy forró, száraz nyári napokon – befelé fordul. Sebessége lassú, így az aktív mozgás a szélsőséges hideg vagy hőség elől nem védené meg. Ezért kialakít egy vékony, mészben gazdag bőrhártyát a háza bejáratán, amely átlátszó “ajtóként” funkcionál. Ez a hártya (epiphragma) megakadályozza a vízvesztést és a hőmérséklet-ingadozások káros hatásait.
A dermedtség típusai: hibernáció és estiváció
Éti csigáink kétféle nyugalmi állapotot alkalmaznak:
Hibernáció
• Kialakulása: 5–10 °C alatti tartós hőmérsékletnél.
• Folyamata: anyagcseréjük jelentősen lelassul, légzésük és táplálkozásuk minimálisra csökken.
• Időtartam: akár több hónapig is eltarthat, amíg a tavaszi enyhülés megérkezik.
Estiváció
• Kialakulása: 30 °C feletti hőmérséklet és alacsony páratartalom esetén.
• Folyamata: az állat a házába vonulva bezárja bejáratát, anyagcseréje visszaesik.
• Időtartam: túlnyomórészt a kánikula és szárazság időszakáig tart.
A feléledés folyamata
1. Hőmérséklet- és páratartalom-változás: Amint a külső környezet hőmérséklete és páratartalma eléri az optimális tartományt (kb. 10–25 °C és 60–80 % relatív páratartalom), a csiga érzékeli a külvilág kedvezőbb feltételeit.
2. Epiphragma oldódása: A bőrhártya vízben oldódó összetevői felpuhulnak, a csiga speciális nyálkájával és könnyű mechanikai mozdulatokkal áttöri az “ajtót”.
3. Anyagcsere-fokozódás: A tüdő és a bélrendszer fokozatosan újra aktívvá válik, a csiga felveszi a vizet és elkezdi emészteni a korhadékokat, növényi részeket.
4. Mozgás és táplálkozás: Néhány órán belül a csiga már képes mozogni és táplálkozni, így feltölti energiaraktárait.
Milyen környezeti tényezők szükségesek?
• Páratartalom: Legalább 60 % feletti érték, de ideális esetben 80 % körül. A csigák számára a vízfelvétel és az epiphragma fellazulása szempontjából elengedhetetlen.
• Hőmérséklet: 10–25 °C közötti tartományban a metabolikus folyamatok újraindulnak. Ez ugyanakkor megvédi az állatot a hirtelen hőmérsékletingadozásoktól.
• Fényviszonyok: Közvetlen napsütés nélkül, szűrt fényt vagy árnyékot kedvelnek a kijövetelkor, mert a hőstressz elkerülése az elsődleges.
• Élelem: Friss növényi részek, korhadékok, nedvdús levelek – mindezek gyors energiaforrást jelentenek.
Végül fontos tudnunk, hogy az éti csiga élettani folyamatai rendkívül rugalmasak: a megfelelő hőmérséklet és páratartalom hiányában hosszú heteket, akár hónapokat is képes áttelelni vagy túlélni a legforróbb időszakokat.
Mit tanultunk? Megismertük, hogyan használja az éti csiga a hibernációt és estivációt a túléléshez, miként alakítja ki az epiphragmát, és mely környezeti tényezők szükségesek a rugalmas anyagcsere újraindulásához, illetve a házából való biztonságos kilépéshez.
