Egészség egyszerűen! Baba-mama, táplálkozás, betegségek értehőten

Miért nem fagy meg a pingvinek lába a Déli-sarkon?

A pingvin szervezete vigyáz arra, hogy ne veszítsen túl sok hőt, és 40 Celsius-fok körüli testhőmérséklet alakuljon ki. A láb persze gondot okoz, mert nem borítja hőszigetelő toll vagy zsírréteg, és nagy a felülete (ugyanez a helyzet például a jegesmedvével is).

Az állatot két védelmi rendszer is óvja. A vért szállító ütőerek átmérőjének változtatásával a pingvin szabályozhatja a lábába tartó véráramot. Hidegben kisebb a véráram, melegben nagyobb. Az ember is képes erre a mutatványra: ezért fehéredik el a kezünk és a lábunk, ha fázunk, és ezért színesedik meg újra a melegben. A szabályozás igen bonyolult hormon- és idegrendszeri feladat.

A pingvinek a lábszáruk tetején “ellenáramú hőcserélőket” is mőködtetnek. A meleg vért szállító ütőerek sok kis érré ágaznak szét. Ezek az erek nagyon közel futnak ahhoz a sok apró győjtőérhez, amely a hideg vért szállítja vissza a lábból. A meleg vérből a hő átáramlik a hideg vérbe, tehát csak kevés jut a lábba.

Télen a pingvin lába egy-két fokkal van a fagyáspont fölött, hogy kicsi legyen a hőveszteség, de a láb ne fagyjon meg. A kacsa és a liba lába is hasonlóan védekezik a hideg ellen, de ha az állatok hetekig zárt helyen laknak, és ezután mennek ki a hóra és a jégre, odafagyhat a lábuk a földhöz, mert a szervezetük a meleghez alkalmazkodott, így szinte alig áramlik vér a lábukba, és a lábuk hőmérséklete a fagyáspont alá csökken.

Forrás: www.chemonet.hu

Akár ez is tetszhet

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.