Az akarat és az idegrendszer kapcsolata
Fritz Kahn német professzor az 1930-as években rámutatott, hogy az idegrendszer alkalmazkodóképes: a gyakran használt neuronkapcsolatok rövidebb, közvetlen összekötőutakat alakítanak ki. Hosszas gyakorlással az agykéreg akarati központjai és a vegetatív idegrendszer egyes gócai között is létrejöhet ilyen kapocs. E jelenség magyarázza azokat a látszólag csodás emberi teljesítményeket, amelyeket korábban a misztikum határán mozogva figyeltünk meg.
Példák a gyakorlatból:
– A fakírok képesek tudatosan feszíteni azokat az izmokat, amelyeket másoknál csak vegetatív idegrostok irányítanak
– Pulzusuk, légzésük és anyagcseréjük ritmusát akarattal befolyásolják, akár napokig életben maradva földbe ásott koporsóban
– Egyesek parancsszóra izzadni vagy arcbőrpírt előidézni is megtanulnak
Ezzel a mechanizmussal válik érthetővé, hogy az ember – megfelelő szorgalommal és tudatossággal – hatékonyabban irányíthatja saját testi folyamatait, így új képességekre tehet szert.
Fakírok és hipnózis a gyakorlatban
A 19. században Sigmund Freud vizsgálta először alaposan a hipnózist, amelyet a tudomány ma is az akarat „csodájaként” tart számon. Dr. Fritz Kahn leírása szerint a hipnózis:
„…olyan alvásszerű állapot, amelynél a normális embernél is lelki úton befolyásolhatjuk a vegetatív idegrendszer működését, s többé-kevésbé valamennyi idegpályát tetszés szerint ki- vagy bekapcsolhatjuk.”
Gyakorlati példák
– Suggesztióval égető vasdarabként bemagyarázott ceruza bőrkiütéseket és hólyagokat okoz
– Fájdalomérzet kikapcsolásával tűszúrást sem érzékel a befogadó
– Mozgatóidegek felfokozásával a test merevvé válik, akár vasalódeszka módjára
E jelenségek annyiban térnek el a fakírok mutatványaitól, hogy hipnózis során külső segédeszköz (hipnotizőr) szükséges. Mindkét esetben azonban a vegetatív és a központi idegrendszer közötti új útvonalak kialakulása és erősítése a kulcs.
Modern kutatások és mindennapi alkalmazások
A mai idegtudomány és pszichológia megerősíti, hogy a tudatos figyelem és a rendszeres gyakorlás strukturális változásokat (neuroplaszticitást) eredményezhet az agyban. Sportolók, művészek és üzletemberek is kintről-be vagy bentről-ki vezérelt állapotokat (flow, transzállapot) élnek át, amikor:
– A teljesítmény fokozódik
– A fájdalom, fáradtság háttérbe szorul
– A koncentráció és a kreativitás tetőfokára ér
Ezek a jelenségek valójában ugyanarra a biológiai alapra épülnek, amelyet Fritz Kahn és Freud már korán felismertek: a tudat és az akarat képesek „átírni” az automatikus élettani folyamatokat.
A sportban például a maratonfutók esetén a mentális tréning és a testi edzés együttesen teszi lehetővé, hogy hosszú órákon át fenntartsák a pulzus- és légzésszámot. A mindennapokban pedig a stresszkezelő technikák, a tudatos légzésgyakorlatok vagy akár a meditáció tágítják az akarat határait.
Gyakorlati tippek a fejlődéshez
1. Rendszeres mentális tréning: vizualizáció, meditáció vagy progresszív izomrelaxáció
2. Tudatos légzés: napi néhány perces mélylégzés csökkenti a vegetatív feszültséget
3. Fokozatos izomkontroll: koncentrált feszítés-elengedés gyakorlatokkal építsük ki a „kis utakat”
4. Hipnotikus önszuggesztió: egyszerű, pozitív mondatok ismétlése nyugalmi állapotban
Végső soron megtanulhatjuk, hogy az emberi test nem csupán automata működő gép, hanem olyan rugalmas rendszer, amelyet akarattal és gyakorlással folyamatosan újrakalibrálhatunk.
Visszatekintve láthatjuk, hogy Fritz Kahn és Freud felismerései ma is érvényes alapokra épülnek. Megtanultuk: a szorgalom, a hit és a képzettség révén testünk „rejtett” idegi összeköttetéseit erősíthetjük, ezáltal túlléphetjük a korábbi testi-lelki korlátokat.
