Fakír, hipnotizőr és társaik… Mi a titkuk?
A német Fritz Kahn professzor az 1930-as években így írt az akarat csodájáról:
„… az idegrendszernek – mint tudjuk – megvan az a sajátossága, hogy a sokat használt kapcsolatok számára külön, rövid összekötővonalakat létesít, s hosszas gyakorlattal valóban el lehet érni azt is, hogy az agykéreg akarati központjai és a vegetatív idegrendszer egyes gócai között ilyen összeköttetés alakuljon ki. Ezen alapszanak a fakírok csodálatos teljesítményei. Ők olyan izmokat is akaratuk alá tudnak rendelni, amelyek másoknál csak vegetatív beidegzést kapnak, így nem befolyásolhatók. Az indiai fakír például képes talpa bőrének sima izomrostjait tudatosan megfeszíteni úgy, hogy nyugodtan végigsétálhat egy szöges deszkán – az acélhegyek nem hatolnak be húsába. Pulzusát tetszés szerint lassítja vagy gyorsítja, légzését a szervezetében lejátszódó anyagcsere-folyamatokat akarata megfeszítésével úgy lefokozza, hogy napokig életben marad a földbe ásott koporsóban. Némely embernél magától kialakul egy ilyen kapcsolat a vegetatív idegrendszer és a központi idegrendszer között: vannak, akik parancsszóra tudnak izzadni vagy bal arcfelükön elpirulnak.”
A csodálatosnak tartott jelenségekre a tudomány a hipnózis szót használja. A hipnózis első nagy kutatója a 19. században Sigmund Freud volt.
Dr. Fritz Kahn így ír erről a jelenségről: „A hipnózis olyan alvásszerű állapot, amelynél a normális embernél is lelki úton befolyásolhatjuk a vegetatív idegrendszer működését, s többé-kevésbé valamennyi idegpályát tetszés szerint ki- vagy bekapcsolhatjuk. Ha egy jól hipnotizált egyénnek – jó médiumnak – egy ceruzát nyomunk a kezébe, s közben azt mondjuk neki, hogy ez egy izzó vasdarab, akkor ijedten földhöz csapja, és nemsokára égési hólyagok keletkeznek a bőrén, mintha valóban megégette volna magát. A szuggesztió hatása tehát ebben az esetben olyan erősen hat a képzelőerőre, hogy a bőr ugyanezt a belső ingert kapja, mintha tényleg izzó vas érte volna, és ennek megfelelően reagál. Hasonló módon ki tudjuk kapcsolni a hipnózis által a fájdalomérzést: az erősen hipnotizált embernek tűt szúrhatunk át a karján, és semmit sem érez belőle, ha pedig a mozgató idegek működését felfokozzuk, akkor úgy megmered a teste, hogy fejét és lábát egy-egy székkel alátámasztva odafektethetjük mint a vasalódeszkát.”
A hétköznapi csoda kategóriába sorolható állapot létrehozható sporttevékenység közben is, vagy akár a hétköznapokban, amikor szorgalommal, gyakorlással és erős hittel, képességeinket próbára téve felülemelkedünk a nehézségeken, és eljutunk egy magasabb szintre.