Korai évek és orvosi képzés
Michel de Notredame, akit ma Nostradamusként ismerünk, 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban. Katolikus orvoscsaládban nevelkedett, és nagyapja, a neves orvos-asztrológus már fiatalon bevezette az asztrológia alapjaiba. Tizenöt évesen Avignonba került tanulni, ahol diáktársai „kis asztrológusnak” nevezték, hiszen folyamatosan az égitestekről és azok emberi sorsra gyakorolt hatásáról beszélt.
Orvosi diplomáját a Montpellier-i Egyetemen szerezte, ahol „pestisdoktor” minősítést kapott. A pestisdoktorok feladata nem a betegség gyógyítása, hanem tanácsadás volt: hogyan erősíthetik meg a betegek szervezetüket, és milyen higiéniai szabályokat tartsanak be a járvány terjedésének fékezésére. Védőöltözékük jellegzetes eleme a madárcsőrös álarc volt, amelyben különböző balzsamok és gyógynövények kaptak helyet.
Orvosi praxis és személyes tragédiák
Nostradamus néhány évig a saját alma materében is oktatott, ám eltérő gyógyítási elvei miatt hamis vádak alapján elbocsátották. Ezután megnősült, ám első házassága tragédiába torkollott: felesége és gyermekeik ismeretlen járványban hunytak el. Párizsból hazahívták, hogy újabb pestisjárványban segédkezzen. Vándorlása során megtapasztalt veszteségek és sikerek formálták tovább orvosi módszereit, miközben asztrológiai érdeklődése is nőtt.
Asztrológiai és jós tevékenység Salonban
A járványok elmúltával Salon-de-Provence-ba telepedett le, ahol egy özveggyel élt együtt, akitől hat gyermeke született. II. Henrik és Medici Katalin pártfogoltjává vált, majd IX. Károly udvari tanácsadója lett. Nappal betegeit gyógyította, éjszakánként pedig – saját bevallása szerint – önkívületi állapotba került, amikor látomások, képek és történetek jelentek meg képzeletében.
Asztrológiai és műveltségi ismeretei segítségével megpróbálta megfejteni ezek üzenetét és jövőbeli időpontját. Úgy vélte, mindez Isten közvetlen üzenete, ezért gondosan feljegyezte a látottakat.
A „Próféciák” megszületése
1555-ben jelent meg Nostradamus legismertebb műve, az A próféciák, amelyet vékony verses könyvecskeként adott ki. Ebben a szerző szabad versformában írta le azokat az illúziókat és látomásokat, amelyek szerint a jövő nagy eseményeire világítanak rá. A művet eredetileg titkos társaságok is kezelték; gyakorlatilag rejtjeles jóslatok gyűjteménye, amelyeknek megfejtése azóta is vitatott.
Híres jóslatok és utóéletük
Nostradamus néhány kvázi-titkosított versét a történelem során a legkülönfélébb eseményekhez kapcsolták:
• Napóleon: „Egy császár születik Itália közelében…” – ezt a néhány soros verset sokan a francia birodalom uralkodójának tulajdonítják.
• Hitler: „Éhségtől dühödt vadállatok…” – a vers képi világa alapján többen a náci Németország vezetőjére utalónak vélik.
• Diana hercegnő halála, a császármetszés feltalálása, a biotechnológiai forradalom, sőt a 21. századi terrorizmus egyes kutatók szerint mind megtalálható a próféciák sötét sorai között.
A jóslatok megfejtése gyakran utólagos kapcsolgatás eredménye: a homályos képekbe bármely esemény beleilleszthető, így mindig újabb és újabb párhuzamokat fedeznek fel.
Örökség és emlékezete
1566. július 2-án hunyt el Salon-de-Provence-ban, hatvankét évet, hat hónapot és tizenkét napot élt. Ezzel együtt köszvényes szenvedései is véget értek. Sírját felirat hirdeti, melyben az égitestekből olvasható jövő ígéreteire utal. Halála után is számos zarándok kereste fel sírját, hogy bölcsességéből merítsen.
A történészek és szenvedélyes jóslatkutatók máig vitatják, mennyi valóságalapja volt látomásainak. Orvosi munkássága ma is példaértékű: a járványkezelésben alkalmazott higiéniai és erősítési tanácsai meglepően korszerűek voltak.
Végül megtudhattuk, hogyan ötvözte Nostradamus a tudományt és a misztikumot: orvosként a valós betegségekkel küzdött, asztrológusként a jövőt próbálta megragadni. Élete és művei arra emlékeztetnek, hogy a tudományos kíváncsiságot és a szabad gondolkodást soha ne korlátozza semmilyen előítélet.
