Hogyan terjednek a fertőzések?
A fertőző betegségek kórokozói – vírusok, baktériumok, gombák, paraziták – különböző utakon juthatnak át egyik emberről a másikra. Megértésük kulcsfontosságú a megelőzésben és a járványok visszaszorításában.
Főbb terjedési módok
- Cseppfertőzés: orr‐ és torokváladékkal, köhögéssel, tüsszentéssel távozó nagyobb cseppek rövid távolságon (1–2 méteren belül) jutnak új befogadóhoz. Tipikus példák: influenza, COVID-19, bárányhimlő.
- Légtérben terjedő aeroszolok: apró, hosszabb ideig lebegő részecskék akár több méterre is eljuthatnak, főként zárt, rosszul szellőztetett helyeken. Ide soroljuk a COVID-19 és a kanyaró egyes eseteit.
- Közvetlen kontaktus: fertőzött személy megérintése, majd arcba, szájba, szemhéjra kerülés. A felszíneken akár órákig is életképes kórokozók (pl. norovírus, MRSA) ezáltal terjednek tovább.
- Élelmiszer‐ és víz útján: széklet‐ vagy vizeletszennyezett élelmiszer, ivóvíz fogyasztásával. Gyakori kórképek: szalmonellózis, hepatitis A, cholera.
- Vér és testnedvek: fertőzött vér, tű vagy orvosi eszköz nem megfelelő sterilizálása (hepatitis B, HIV); szexuális úton terjedők (HIV, hepatitis B, HPV).
- Állati vektorok: rovarcsípéskor jut a véráramba (malária – Anopheles szúnyog, Lyme-kór – kullancs, pestis – bolha).
- Sebfertőzés: nem steril sebbe jutó baktériumok (tetanusz), illetve vágási, karcolási sérüléseknél kialakuló gennyes gyulladás.
Kórházi (nosocomiális) fertőzések
Az egészségügyi intézményekben a legyengült betegek, invazív beavatkozások és nagy forgalmú környezet növeli a fertőzésveszélyt. A leggyakoribb kórokozók:
- MRSA (meticillin‐rezisztens Staphylococcus aureus)
- Clostridioides difficile (széklet‐kockázat)
- Gram‐negatív baktériumok (Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa)
Megelőzés: megfelelő kéz‐ és eszközfertőtlenítés, védőkesztyű, maszk, záróöltözék és betegszállítási protokoll betartása.
Megelőző intézkedések
- Kézmosás: szappannal és vízzel legalább 20 másodpercig; alkoholos kézfertőtlenítő használata, ha nincs víz.
- Légúti higiénia: orr és száj eltakarása zsebkendővel, ha köhögünk/tüsszentünk; maszkviselés zsúfolt vagy rosszul szellőző helyen.
- Szellőztetés: beltéri tér rendszeres légcseréje, légszűrők alkalmazása.
- Fertőtlenítés: gyakran érintett felületek (kilincsek, kapcsolók) rendszeres tisztítása, fertőtlenítőszerek használata.
- Védőoltások: influenza, kanyaró, mumpsz, COVID-19, hepatitis A és B, tetanusz stb. oltási rend szerinti beadása.
- Személyi védelem: kórházi környezetben védőöltözet, kesztyű, maszk viselete, biztonságos tűkezelés.
- Egészséges életmód: megfelelő táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, rendszeres testmozgás, stressz csökkentése az immunrendszer erősítése érdekében.
Az eddigiek alapján világossá vált, hogy a fertőzések terjedése számos – egymást kiegészítő – úton történhet, és a védekezés akkor a leghatékonyabb, ha ezeket együttesen alkalmazzuk. Megfelelő higiéniai szokásokkal, védőoltásokkal és tudatos viselkedéssel jelentősen csökkenthető a fertőzések kockázata – akár otthon, akár egészségügyi intézményben tartózkodunk. Végül, a megelőzés mellett fontos, hogy időben forduljunk orvoshoz a tünetek jelentkezésekor, és tartsuk be az előírt kezelési protokollt, ezzel is minimalizálva a továbbadás esélyét.
