Mi az a rőf?
A rőf a hagyományos hosszúságmérő egység egyik legősibb formája, amelyet az emberi test arányaihoz igazítottak. Az ókortól a 19–20. század fordulójáig használták Magyarországon és Európa-szerte, elsősorban a kereskedelemben és az építőiparban.
Történelmi áttekintés
• Ősi eredet: Az első dokumentált rőfhasználat az egyiptomi civilizáció korára (i.e. 3000 körül) vezethető vissza. Az ókori kézművesek és építészek a könyök („cubitus”) és a középső ujj hegyének távolságát vették alapul.
• Középkori Európa: A középkor folyamán mindenütt elterjedt a „könyökhossz” koncepciója, bár településenként és országonként eltérő mértéket jelentett.
Eredete és elnevezése
A magyar „rőf” elnevezés a német „Reif” (vagy „Rauf”) szóból származik, amely a könyököt jelölte. A 14–15. században a szepességi szász kereskedők és építőmesterek honosították meg hazánkban.
• Reif / Rauf: A német anyanyelvűeknél az építőiparban és kereskedelemben általános „könyökmérték”.
• Magyar adaptáció: A 15. századtól egyre szélesebb körben használták, különösen a vásárokon és földmérési munkák során.
A rőf mértéke és változatai
A helyi sajátosságok miatt többféle rőf alakult ki:
• Magyar királyi rőf: kb. 46,5 cm
• Erdélyi rőf: kb. 52 cm
• Bajor rőf (Elle): kb. 58,6 cm
• Szász rőf: 56–58 cm
Ezek az értékek ugyan némileg eltértek, de a kereskedelemben könnyen átválthatók voltak.
Használata a kereskedelemben és az építőiparban
• Kereskedelem: A rőf volt a textil-, gyapjú- és gabonakereskedelem alapmértéke. A vásárokon innen indultak a további számítások (pl. öl, krajcár alapú árképzésnél).
• Építőipar: A kőművesek és asztalosok könyöklécet vagy jelzett kötélrőffel mérték az alapfalak, gerendák és boltívek hosszát. Ez a módszer gyors és praktikus volt a terepen.
• Jogi szabályozás: A 18–19. századi Magyarországon törvényekben rögzítették a hivatalos rőf hosszát, hogy elkerüljék a vitákat és csalásokat.
A metrikus rendszer térhódítása
A francia forradalmat követően bevezetett metrikus rendszer fokozatosan kiszorította a hagyományos rőft:
• 1874: Magyarországon törvényileg bevezették a métert, ezzel a rőf hivatalos használata megszűnt.
• Néprajzi emlékek: A paraszti kultúrában és népi építészetben tovább éltek rőfben készített tervek és méretezések – például házak, tornácok arányai, bútorok elkészítése során.
Örökség és emlékek
A rőf ma elsősorban műemlékek restaurálásakor, néprajzi gyűjteményekben és helytörténeti múzeumokban bukkan elő. Kötélrőffel, mérőbotokkal és könyöklécekkel találkozhatunk több vidéki gyűjteményben. A hagyományos magyar falusi házak arányrendszerét a rőfben gondolkodó mesterek alakították ki, ami a népi építészet egyedi karakterét adja.
Végül megtudhattuk, hogy a rőf nem csupán egy egyszerű mértékegység volt, hanem a testhez kötött mérés emberközeli, praktikus eszköze, amely több évszázadon át formálta a kereskedelmet és az építőmesterséget, és nyomot hagyott a népi kultúrában.
