Pszichogén tünetek: a testi jelek lelki gyökerei
A pszichogén (vagy konverziós) zavarok során a beteg valamilyen elviselhetetlen lelki konfliktusból keres kiutat, és ezt testies tünetekkel fejezi ki. Ilyen tünetek lehetnek:
• Elmebeli jellegűek (pl. hirtelen fellépő amnézia, téboly vagy disszociatív zavarok)
• Testi tünetek (pl. átmeneti vakság, hisztérikus bénulás, érzékelészavarok)
Ezekben az esetekben a szervezet “megfagy”, vagy épp “elkábul”, hogy átmeneti menedéket nyújtson a pszichés fájdalom elől. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs mögötte szervi elváltozás: a probléma forrása a pszichében keresendő.
Organikus mentális zavarok: delírium és demencia
Az organikus (szervi eredetű) mentális zavarok esetén a testi betegség, sérülés vagy anyagcsere-eltérés idézi elő a pszichés tüneteket.
• Delírium: heveny, átmeneti tudatzavar, melyet a szervezet akut megterhelése (magas láz, fertőzés, gyógyszer- vagy alkoholelvonás) vált ki. Jellemzőek a figyelemzavarok, következetlen gondolkodás és gyakran hallucinációk.
• Demencia: tartós, visszafordíthatatlan agyi elfajulás. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, de előfordulhat késői stádiumú szifilisz, ismétlődő stroke-ok vagy krónikus kábítószer-használat következtében. A memóriavesztést, tájékozódási zavarokat és személyiségváltozást hozó állapot idővel fokozatosan súlyosbodik.
Okok és kockázati tényezők
A szellemi zavarok kialakulása általában több tényező együttes hatásának eredménye:
• Öröklött hajlam: családi kórtörténetben előforduló mentális betegségek növelik a rizikót.
• Korai nevelés és élmények: a stressz- és konfliktuskezelési minták, a kötődési típusok meghatározzák, mennyire lesz valaki ellenálló a lelki megpróbáltatásokkal szemben.
• Környezeti stresszorok: hirtelen, nagy horderejű események (költözés, munkahelyváltás, gyász) előhozhatják a betegség tüneteit, különösen, ha a személy amúgy is sebezhető állapotban van.
A kritikus esemény mint kiváltó “utolsó csepp”
Gyakran előfordul, hogy a fentiek közül több kockázati tényező együtt áll fenn, és a mindennapos terhek mellett egy váratlan, intenzív stresszhelyzet (például hosszabb betegség, szerette elvesztése vagy munkahelyi krízis) jelenti az “utolsó cseppet”. Ilyenkor a szervezet nem tud tovább védekezni, a pszichés feszültség testi vagy szellemi tünetekben manifesztálódik.
Ezeket a jeleket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. A korai problémafelismerés és a megfelelő pszichoterápiás, szükség esetén orvosi beavatkozás segíthet abban, hogy a páciens újra visszanyerje lelki egyensúlyát.
Végül láthatjuk, hogy a mentális zavarok egy komplex, biológiai és pszichoszociális tényezőkből álló hálózat eredményei. Megtanultuk, hogy a háttérben álló okok sokrétűek: lehet szó öröklött hajlamról, neveltetésről, de döntő szerepet játszanak az életünk nagy megpróbáltatásai is. Megfelelő odafigyeléssel és szakértői segítséggel mindenki esélyt kaphat a felépülésre és a lelki egészség helyreállítására.
