Mit jelent a „lacikonyha” szó?

A lacikonyha a szabadban vagy sátorban működő kifőzde. Piacokon gyakran előfordul, kínálatában olcsó, ízletes ételek szerepelnek, pl. kolbász, hurka, virsli kenyérrel, zsemlével, mustárral, savanyúsággal, lángos, palacsinta, üdítő, forralt bor.

Az első lacikonyhákat a 15. században létesítették, amikor a gyámoltalan II. (Dobzse) Ulászló László király elszegényedett, és az utcai kifőzdékből szállították az udvarba az ételt. Egy másik történet szerint a június 27-i László naptól kezdve a falusi emberek a szabadban, a nyárikonyhában főztek, és innen kapta a „lacikonyha” a nevét.

 

Dobzse László

Forrás: Móra Ferenc: Mondák és mesék >>

„Sose volt még olyan gyámoltalan királya a magyarnak, mint ez az istenadta cseh ember. Mikor a fejére tették neki a Mátyás király koronáját, ijedten sóhajtott fel:

– Hej, urak, nehéz nekem ez a korona!

– Ne hordozd, ha nehéz – nevettek a magyar főurak.

– Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig.

Zsarolta az országot mindenki, aki hozzáfért, az ország nádorától az utolsó étekfogóig. Bánta is ő. Csak őt ne bántsák. A nép éhen veszett, a katonaság nem kapott zsoldot, a török egyik várat a másik után szedegette el.

– Dobzse, dobzse – bólintgatott mindezekre a fölséges úr.”

Akár ez is tetszhet

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy