A kórházból hazatérve az anyuka legtöbbször egyedül marad a fürdetés problémájával és megpróbálja lépésről lépésre felidézni, hogyan mutatták neki a nővérek a fogásokat, a fürdetés menetét és a legfontosabb óvintézkedéseket.
Az első néhány fürdetésnek nem tanácsos egyedül nekiállni. A legjobb, ha valaki segédkezik benne, míg a rutint az anyuka el nem sajátítja annyira, hogy egyedül is biztonságosan le tudja vezényelni a fürdetést.
Fürdetéshez meleg helyiséget válasszunk, a kádat pedig teljesen szilárd felületre tegyük. A babafürdetőt és a sampont úgy helyezzük el, hogy a baba véletlenül se érhesse el a flakonokat, azonban nekünk kéznél legyenek. Készítsük elő a baba lemosdatásához használt puha ruhát, valamint a száraz törölközőket, amiket a legjobb, ha kicsit fel is melegítünk.
A fürdővíznek langyosnál melegebbnek kell lennie, 37-38 fokosra állítsuk be a hőmérsékletét. Inkább a könyökünkkel, mint a kezünkkel ellenőrizzük, mivel a kezünk jobban hozzászokott a magasabb hőmérséklethez.
Ha a baba köldökzsinór csonkja már szépen begyógyult, az egész testét érheti víz, kivéve a fejét. Szétnyitott ujjakkal nyúljunk a baba alá, másik kezünkkel tartsuk a fejét. Óvatosan engedjük bele a vízbe, miközben a törzsét stabilan tartjuk, lábai szabadon lebeghessenek a vízben.
A mosdatást felülről lefelé kezdjük, egy puha és tiszta ruhát vagy vattakorongot mártsunk vízbe és töröljük át a belső, majd a külső szemzúgot, a két szemhez soha ne használjuk ugyanazt a korongot, mert könnyen átvihetjük a baktériumokat. Törölgessük át a baba testét, különös figyelemmel a nyak, a karok és a lábak hajlataira. Egy kis edény segítségével öblítsük le a babáról a fürdetőt, majd gondosan töröljük őt szárazra.
