Mi a stroke és miért fontos a megelőzés?
A stroke — közkeletű nevén agyvérzés vagy agyi érkatasztrófa — akkor következik be, amikor az agy egy területéhez vezető véráramlás hirtelen megszűnik, vagy egy ér megreped. Ezt követően az érintett agyszövet oxigénhiányba kerül, és néhány percen belül visszafordíthatatlanul károsodik. Magyarországon a stroke a harmadik leggyakoribb halálok, ugyanakkor a megfelelő életmód és orvosi gondozás révén jelentős részben megelőzhető.
Befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezők
- Életkor: 65 év felett exponenciálisan nő a kockázat, de az esetek negyedében fiataloknál is előfordul.
- Családi halmozódás, genetika: Ha közeli rokonunknál (szülő, testvér, nagyszülő) már volt stroke, megnő az esélyünk is.
- Kórelőzmény: Korábbi stroke, átmeneti ischaemiás roham (TIA) vagy szívinfarktus jelentősen emeli a rizikót.
- Dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint: Az artériák érfalában lerakódó anyagok szűkítik az ereket, fokozzák a vérrögképződést.
- Túlsúly és elhízás: Emeli a vérnyomást, rontja az anyagcserét és hozzájárul a cukorbetegség kialakulásához.
- Cukorbetegség: Az érfalak meszesedéséhez és cukoranyagcsere-zavarhoz vezet, ami fokozza az érelzáródás veszélyét.
- Túlzott alkoholfogyasztás, mozgáshiány és tartós stressz: Mindhárom tényező növeli a vérnyomást és a gyulladásos folyamatokat.
- Pitvari fibrilláció: A szabálytalan szívritmusból eredő vérrögök az agyba juthatnak, ischaemiás stroke-ot okozva.
Ischaemiás és vérzéses stroke
Ischaemiás stroke (agyvérszegénységi roham) akkor jön létre, ha egy agyi artéria elzáródik. A leggyakoribb forma (az esetek ~80%-a). Okai:
- Érelmeszesedés miatti szűkület
- Vérrög (trombus) képződése a szívben (pl. pitvari fibrilláció során)
Vérzéses stroke (agyvérzés) ritkábban fordul elő (kb. 20%). Ekkor egy agyi ér megreped, és a vérzés közvetlenül nyomást gyakorol az agyszövetre. Leggyakoribb oka a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás.
Hogyan csökkentsük a rizikót?
A stroke kialakulásának esélyét nagymértékben csökkenthetjük tudatos életmóddal és rendszeres orvosi kontrollal:
- Vérnyomás-ellenőrzés: Célérték: 130–140/80–90 Hgmm alatt. Szükség esetén orvosi felügyelet mellett gyógyszerek.
- Koleszterinszint rendezése: Telített zsírok csökkentése, rostban gazdag ételek, szükség esetén sztatinok.
- Testsúly kontroll: BMI 18,5–24,9 kg/m² között, heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás.
- Dohányzás abbahagyása: Már az első évben 50%-kal csökken a kardiovaszkuláris kockázat.
- Alkoholfogyasztás mérséklése: Nőknek napi max. 1, férfiaknak max. 2 egység (10–20 g tiszta alkohol).
- Diabétesz gondozása: Vércukorszint rendszeres ellenőrzése, életmódváltás, szükség szerinti gyógyszeres kezelés.
- Szívritmuszavarok szűrése: Pitvari fibrilláció esetén véralvadásgátló terápia.
- Stresszkezelés: Relaxációs technikák, elegendő pihenés, alvás.
A rendszeres orvosi vizsgálat és az életmódbeli változtatások már önmagukban is jelentősen mérséklik a stroke kockázatát. Ha bármilyen szokatlan tünetet (például arcfélzsibbadás, hirtelen beszédzavar, látásromlás, erős fejfájás) észlel, azonnal kérjen sürgősségi ellátást!
Végül összegezve: a stroke nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem egy olyan megelőzhető betegség, ahol a korai felismerés, a rizikótényezők tudatos csökkentése és a rendszeres orvosi kontroll kulcsfontosságú. Megtanultuk, hogy bár az életkor és a genetika nem változtatható, a vérnyomás, a koleszterin, a testsúly és a dohányzás elhagyása révén jelentősen csökkenthetjük a stroke kialakulásának esélyét.
